Azt hiszem, írtam már, hogy amikor a férjemmel együtt böjtölni kezdtünk, volt aki azt hitte, éhezni fogunk. Nem éheztünk! Kihívás volt, és most sikerként könyvelem el, hogy helytálltunk.
Íme, néhány tipp és érdekesség:
1. Böjti ételeket enni kihívás, megfőzni őket érdekesen és változatosan, még inkább. De minél nagyobb a feladat, annál nagyobb a sikerélmény, nem igaz?
2. A gyerekek nem böjtöltek! Bár szívesen ették a salátákat és mindenből, amit mi ettünk, kaptak ők is, nekik mindig volt tejtermék és húsféle az asztalon reggelinél és vacsoránál, ebédre pedig a böjti menü mellé rendszeresen kaptak fasírtot, rántott húst, tükörtojást vagy éppen virslit.
3. Voltak szabadnapok. Munkánkból kifolyólag kerültünk olyan helyzetbe, hogy másnál ettünk, ilyenkor gond nélkül elfogyasztottuk azt, amit elénk tettek. Igyekeztünk nem túlságosan jóllakni és a desszertet is kihagytuk.
4. Nem a hús hiányzott a leginkább! Sokkal inkább hiányoztak a tejtermékek és a tojás. Nekem az édességek kihagyása okozott még gondot, mert nagyon szeretem őket, és most még a gyerekek maradékait sem ettem meg.
5. Egyik kedvenc böjti élményem az volt, amikor rokonokhoz mentünk látogatóba, akik tudtak arról, hogy böjtölünk. A gyerekeket húslevessel és bécsi szelettel várták, s örömmel újságolták, hogy ránk is gondoltak és a háziasszony elővett egy óriási fej salátát. Hát, egy darabig csak bámultuk, aztán ettünk egy kis szalmakrumplit a gyerekekéből és hozzá... salátát tépegettünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése